Magyarországi környezetben a levegős hőkinyerésű szivattyúk korlátozott körülmények között alkalmazhatóak gazdaságosan, melynek okai a következők:

Az alkalmazott hűtőgázok forráspontja (amikor folyadékból gázzá alakul a hűtőgáz) általában -47 és -28 fok közötti légköri nyomáson, mely azt jelenti, hogy akár -20 fokos időben is alkalmazhatóak lehetnének.

A baj ezzel az, hogy a beüzemelt kompresszorokban szívó oldalán működés közben jelentősen magasabb a nyomáskülönbség , mely miatt a hőszivattyú ismertetőben említett fizikai törvények miatt a hűtőgáz forráspontja jelentősen megemelkedik.

Optimális  üzemi környezetben a víz fagypontja alatt néhány fokkal állapodik meg 2-5 bar nyomáson gázfajtától függően, mivel a kompresszorba töltött gáz is nagy nyomás alatt van, ( a kompresszor nyomó oldala 25-35 BAR a szívó oldal 2.5-4 Bar Nyomáson van).
így már mínusz 5 fokos környezetben nem tudja elvégezni a rá bízott munkát, mint feladatot.
Ha a föld alatt elhelyezett szondákból, vagy talajba lefektetett csövekből tudjuk biztosítani a megfelelő működéshez szükséges ideális 4-8 fokos hőmérsékletet, akkor a berendezésünk működőképes, mivel a hűtőgáz forráspontja felett tudjuk tartani a hőmérsékletet.
A gazdaságosság alapfeltétele az is, hogy a fűtőgáz forráspontja minél távolabb legyen a hőforrás hőmérsékletéhez képest.

Ha csak levegőből nyerünk hőt, akkor két okból is, leáll a berendezésünk hideg időben.

Egyrészt, mert a hőmérséklet alacsony volta miatt nem tud a hűtőgáz gázzá alakulni, a magas szívóoldali gáznyomás miatt, így az nem nyomható tovább össze, vagyis folyadék halmazállapotú marad, tehát hőt sem tud szállítani.

Másrészt az alacsony hőmérséklet miatt a levegő vízpára tartalma ráfagy a hőt leadó felületre, mely elzárja (hőszigeteli) a külső levegő és a belső keletkező hideg közötti hőáramlást, mely aztán teljes leállást okoz.

A fenti képen látható a klíma hőcserélő felületén lerakódott jég teljes elzárását okozza a levegő áramlásának!

Ugyan ismert és alkalmazott megoldás, hogy ilyen esetben a hűtési folyamat megfordításával kiolvasztják a jeges hőfelületet, de ez is energiafelhasználással jár, és ez idő alatt a belső hőleadó felület hűtésével nyerjük a jég elolvasztásához szükséges hőt.

Annak pedig nincs értelme, hogy rövid időszakonként újra meg újra olvasszuk a jeget a lakás hőjével, mely azért keletkezik, hogy a házon belül fűtünk.

A levegős hőszivattyúk csak fagyponti hőmérséklet felett néhány fokkal gazdaságosak.

A fűtési rendszerek a megtermelt alacsony hőmérsékleti értékek miatt csak alacsony hőmérséklet mellett működnek gazdaságosan.
Kihangsúlyozom, hogy radiátoros rendszerekre utólagosan kiépítve gazdaságos működés kizárólag hőszivattyúval nem várható!