Visszalépés a fõoldalra
Az aktívhûtésrõl
Napi hûtés 200 Ft-ból!
Aktivhûtés alapfeltétele
A falfûtés és hûtés!
fûtés és hûtésmegoldások fali csöregiszterekkel!

Mennyezet és falhûtés a MEDITHERM rendszerrel


A Magyar Épületgépészet több száma foglalkozott a MEDITHERM vakolatban elhelyezhetõ mûanyagcsöves falmennyezet-padló fûtõ-hûtõ rendszerrel. Ezúttal a MEDITHERM rendszerrel megvalósítható mennyezethûtést mutatom be, ami azért is aktuális, mert a rendszer iránt érdeklõdõk 20...30 %-a, szeretné alkalmazni.

A MEDITHERM rendszer elsõsorban családi házak, és kisebb irodaépületek építése esetén olyan megoldást kínál a tervezõk, kivitelezõk, forgalmazók és építtetõk számára, amely az egyéb - azonos mûszaki színvonalú - hûtési rendszerekhez képest az alábbi elõnyöket biztosítja:

A helyiségen belüli hûtés nem konvekciós, hanem nagyobb részben sugárzásos hõcsere útján valósul meg, ennek következtében a legtöbb ember számára kellemetlen hatású hideg légmozgás nagymértékben lecsökkenthetõ.
Az sugárzásos hõcsere miatt az allergiát kiváltó pormozgás is lecsökken.

A sugárzásos hõcserébõl adódóan a konvekciós hûtéssel azonos hõérzet nagyobb levegõhõmérséklet mellett alakul ki, ezért elméletileg kisebb teljesítményû hûtõgép szükséges, ami beruházási és üzemeltetési költségcsökkenéssel járhatna. 

Viszont az alkalmazott csõregiszterek kondenzációs kicsapódása miatt a csõfelületek csupán tényleges teljesítményük töredékét képesek leadni az épület belsõ légtere számára!

(A hûtés ennél egy kissé komplikáltabb, kérem, hogy figyelmesen olvassák el a további észrevételeimet.)

A falban, illetve a mennyezetben fûtésre alkalmazott MEDITHERM csõregiszterek nyáron hûtésre is felhasználhatók, ami az összes beruházási költséget kedvezõbbé tehetné.
Ha a MEDITHERM rendszert hûtésre alkalmazzák, a következõ szempontokat kell figyelembe venni:

Az építész tervek készítése során kell biztosítani azokat a - lehetõség szerint külsõ - árnyékolási megoldásokat, amelyekkel csökkenthetõ a hûtési energia igény. Ami hõ bekerül a helyiségbe, ebben az esetben csak drágán távolítható el! 

Tehát figyelni kell fokozottan falfûtés-hûtés esetén a külsõ hõszigetelés minõségére!

A fûtéstervezéskor meghatározott fal, illetve mennyezeti fûtõfelületek a hûtés tervezésénél is figyelembe vehetõk, a padló fûtõfelületek viszont hõérzeti problémák miatt nem alkalmasak hûtésre.

A 38 °C felületi hõmérsékletû fûtõhõmérsékleten mintegy 200 W/m2 fûtõteljesítmény, a 16 °C felületi hõmérsékletû hûtõmezõkkel kb. 40-80 W/m2 hûtõteljesítmény érhetõ el, ezért a hûtéshez szinte mindig 2-3 szoros többlet felületre van szükség, amit a mennyezetre és a tetõtéri ferde síkokra célszerû elhelyezni.

A hûtési hõterhelés számítását a MSZ - 04 140/4 szabvány szerint kell elvégezni. A nehézkes és hosszadalmas kézi számítás megkönnyítésére különbözõ számítógépes szoftverek vannak forgalomban, azonban a falfûtéses kivitelezéssel foglalkozó cégek ki tudják számolni a megfelelõ csõregiszterek mennyiségét!.

Adott épületre külön elvégezve a fûtési, illetve hûtési hõterhelés számításokat, meghatározható a beépítendõ fûtõ, illetve hûtõ regiszterek száma. Célszerû külön szakaszolható osztókról-gyûjtõkrõl indítani a csak fûtõ, a csak hûtõ, illetve a fûtõ és hûtõ köröket. 

(egy kissé bonyolultabb, mint a padlófûtés!)

A hidraulikai számítást a FOLYADÉK téli és nyári állapotra (Hõmérséklet, sûrûség, viszkozitás,stb.) egyaránt külön el kell végezni. Ennek megfelelõen kell meghatározni a csõvezetékek, a hõcserélõ, a szivattyú és a szabályozó szerelvények méretét, valamint az elõszabályozási értékeket.

Az elérhetõ hûtési teljesítményt alapvetõen befolyásolja a helyiség páratartalma!!!


A hûtési teljesítmény a relatív páratartalom és a vele együtt változó harmatponti hõmérséklet függvényében határozható meg. A diagram 24...26 °C-os levegõ hõmérséklet tartományban gyakorlatilag azonos értékeket ad. Mivel a harmatponti hõmérsékletet nem szabad elérni, a gyakorlatban ennél 1,5...2 °C-kal nagyobb biztonsági felületi hõmérsékletre is meghatározható az elérhetõ hûtõteljesítmény.
A 3. ábrából látható, hogy 40 %-os relatív páratartalomnál (10,5 °C-os harmatponti hõmérséklet) 110 W/m2, 70 %-nál (19 °C harmatponti hõmérsékletnél) csak 40 W/m2 hûtési teljesítmény érhetõ el!

A nyári hûtési idõszakban általában 40...50 %-os a helyiségen belüli relatív páratartalom, ennek megfelelõ hûtési teljesítmény megközelítõleg 50-65 watt!.

A hûtésszabályozás feladata a vakolaton belüli páralecsapódás elkerülése, amely a korszerû szabályozástechnika alkalmazásával megoldható.

A hûtésszabályozásnál alkalmazott módszer alapvetõen meghatározza a felületi hõmérséklet minél kisebb értéken tartását és ezzel együtt a hûtési teljesítmény növelésének a lehetõségét.

Az igényesebb szabályozás elve az, hogy helyiségenként, illetve zónánként a levegõ hõmérsékletet és a relatív páratartalmat mérve, DDC szabályozón keresztül 3 járatú keverõ szelep segítségével állítsuk elõ azt az elõremenõ hõmérsékletet, amellyel még biztonságosan elkerülhetõ a hûtött felületen belül a páralecsapódás. A biztonság érdekében célszerû a helyiségen belüli leghidegebb ponton elhelyezni egy külön harmatpont érzékelõt, ami vészhelyzetben letiltja a rendszert.

Kedvezõtlen helyiségeknél (pl. konyha) olyan harmatpont érzékelõt kell elhelyezni, amely a többi helyiségtõl függetlenül a saját hûtõkörét megfelelõ beavatkozó szerelvény segítségével letiltja. A MEDITHERM fûtõ-hûtõ rendszer adottságai miatt általában adott a 2 db szivattyú és a háromjáratú keverõ szelep, ami igényes hûtési szabályozást tesz lehetõvé.

Komplex szabályozási rendszert célszerû tervezni, mely megoldja a fûtés, hûtés, HMV termelés, uszodatechnika és útfûtés közös szabályozását.

A megfelelõ minõségû levegõt mesterséges szellõztetés hiányában a nyílászárón keresztül, elsõsorban a kora reggeli, illetve késõ esti, hûvös levegõvel, történõ szellõztetéssel lehet biztosítani, mivel a nappali meleg levegõ pillanatok alatt megváltoztatja a klímaérzetünket falhûtés esetén.

Folyadékhûtõ egységként - kompakt, osztott vagy zárttéri kivitelben - olyan berendezést kell választani, (pl. hõszivattyú) amellyel az elõállított hûtõvíz elõremenõ hõmérséklete a szokásosnál nagyobbra (14...16 °C-ra ) állítható.

Összefoglalva: a mediterm falhûtés rendszer igen pontos vezérlést és folyadékáramlást kíván, mivel a harmatponti hõmérséklet biztonságos szabályozás hiányában hatalmas károkat okozhatna.

(falak felvizesedése, festés vakolat tönkremenetele, penészesedés, magas páratartalom, hosszútávon belsõ tárgyaink károsodása a megemelkedett relatív páratartalomtól.)

A komplett mediterm rendszer kiépítése magyar piaci áron egy átlagos családi háznál közel 1,5 millió forint összegbõl valósítható meg.

Ebben az árban természetesen nincs benne a Hõszivattyú, talajkollektor rendszer és kisegítõ napkollektorok és ezek összes kiegészítõ tartozékai.

A további hõszivattyú talajkollektor és napkollektor rendszer piaci árfekvésben csak gyári rendszerben csatlakoztatható a mediterm garancia megtartása miatt.

Ebbõl kifolyólag kizárólag hõszivattyús hûtéssel szabad megoldani a mediterm hûtésrendszert (garancia miatt) mely kompresszormotorja jelentõs energiát fogyaszt nyári üzemben is!

A mi területünk egy speciálisan innovatív technológiával kifejlesztett új típusú klímarendszer. Elõnyeit, hátrányait személyes találkozó alkalmával élõben tudom bemutatni.
Ebben a rendszerben nincs probléma harmatponti hõmérséklettel. Nem kell tartani a klimatikus megbetegedésektõl, mivel a kilépõ hõmérséklet harmatpont közeli hõmérséklet.
Viszont nem sugárzott technológiával, hanem hagyományosan a levegõ aktív hûtésével történik!



A telepítendõ rendszerek közül az esetek többségében a hõszivattyú, hûtésre is alkalmas, így e beruházás választásával a klimatizálás is megoldott feladatnak látszik.
Szinte minden gyári berendezés tudja a hûtést, de mivel egyedileg építettek a rendszerek ezért a hûtéshez is jelentõs energiát használnak fel a hõszivattyú kompresszorainak használata miatt.

Mivel a legtöbb gyári hõszivattyú szabad átfolyású vízbetáplálási rendszerrel és zárt fûtésköri rendszerrel rendelkezik, így nem lehet megoldani a passzívhûtés kivitelezését, csak jelentõsebb beruházás ráfordítással, mely még jobban felemelné a már így is magas megvalósítási költségeket.

Mint említettem, energiahasználati szokásainkkal megfordíthatóak a felhasznált energiánk fogyasztásának lehetõsége.


Érdekességként elmondanám, hogy saját kifejlesztett innovációs fejlesztéseink során kialakult részünkrõl egy innovatív rendszerfejlesztés, mely forradalmasíthatná a jövõ fûtési beruházások tényleges megvalósíthatóságát.
A nyári hûtési technológiám havi 3-5 ezer forintos nappali elektromos áramszámlából biztosítani képes akár több száz m2-es családi ház, üzemcsarnok, vagy bármilyen ipari, és egyéb létesítmény klímatizálását, csupán geotermikus energia használatával.

A rendszerünk lényege a következõ:

Nyáron a hûtéshez a hideg hõenergiát a téli hõszivattyú zárt és nyomás alatt lévõ talajkollektorai vagy kútjai közvetlen biztosítják, a bennük keringetett talaj pincehõmérsékletével mely esetünkben 14-18 fokos folyadék. Így elérhetõ néhány (beltéri fan-col, mely esetünkben a beruházás során megvásárolt beltéri klímaegységek, átalakítása után válik fan-coil-á s egyben a fûtést is biztosíthatják ) és néhány keringetõ szivattyú mûködtetésével (mely ugyancsak a téli fûtésünk része)a teljes és olcsó klimatizálás. 

Ez a megoldás nem kíván többletráfordítás az általunk készített fûtés-aktívhûtés rendszerben!

(Esetünkben a hõszivattyú kompresszorra, drága nappali villanyáramra a hûtés fenntartásához nincs szükség)

A beltéri hûtés megoldásaira egyedi eljárást alkalmazunk.

Ezek az alkalmazások eltérnek minden eddigi megoldásoktól. 

A split klíma egységeket részben, vagy teljesen átalakítjuk. Árban ez érhetõ el a legolcsóbban. (egy gyári fan-col radiátor néhány tízezer forintért vásárolható.)

A beltérben eredeti gyári és esztétikus eredeti gépészetet kapunk, ugyanakkor a biztosított szolgáltatások színvonala emelkedik, fan-col rendszerûvé válnak a klímaberendezéseink.

A mûködést a továbbiakban egy speciális zárt fagyállóval feltöltött és kombinált automatikus csõvezeték rendszer végzi, mely minden egyes gépészeti eszközzel (napkollektor, talajkollektor, beltéri egységek és maga a hõszivattyú) azonos nyomáson, rendszeren, fizikálisan kapcsolatban vannak.

A beltéri egységeink nem hûtõgázzal, hanem fagyálló folyadékkal vannak feltöltve!


Ezzel a módszerrel kiépített rendszerben hûtés szempontjából a lehetõ legkevesebb energia felhasználásával elérhetõ a teljes rendszer megtérülése 5-8 éven belül!  Figyelembe véve az éves 150-200 ezer forintos hûtésbõl megtakarított elektromos energiát!