Visszalépés a fõoldalra
Mi az a hõszivattyú?

Ahhoz hogy megismerjük az alapjait egy kicsit a fizikára, és a kémiára helyezném a hangsúlyt.
Nem kell megijedni, mert úgy szeretném elmondani mondanivalómat, hogy szakmai, vagy bármely jellegû tudás nem szükséges a megértéséhez.

 

A kiindulási pontom a víz! 

Víz borítja földünket 70%-ban.
Milyen halmazállapotú a víz?

 

Erre mindenki rávágná, hogy folyadék, noha alapértelmezésben ez a válasz nem helyes.

A víz halmazállapota, illetve minden anyag állapota attól függ, hogy milyen az anyag, esetünkben a víz: hõmérséklete, nyomása és viszonya a közvetlen érintkezõ szomszédos anyaggal: 

tehát a víz halmazállapota változó!
A mértékegységeink is különbözõ kiosztásban mérik, de mi maradunk a mindenki számára ismert Celsius mértékegységnél, mely pontosan a vízre tervezett mértékegység.

 

0 Celsius fok alatt a víz szilárd, azaz megfagyott. „ne felejtsük el a vas is szilárd, de mégsem "megfagyott”
Ez abból adódik, hogy az emberek bizonyos dolgokat másik dologhoz viszonyítva mérnek. 

Ez az emberek esetében a víz hõmérséklete.
A vasra is azt mondjuk, hogy fagyott, ha pl. -15 fok van, noha a vas olvadáspontja rendkívül magas hõmérsékleten van.
A vasnak esetünkben teljesen mindegy hogy -30 vagy +120 Celsius fokos a hõmérséklete mindkét esetben az anyag ugyanolyan szilárd, legfeljebb égési sérülést okozna. Ez azért van mert a vasnak jelentõsen többszáz celsius fokkal magasabb az olvadáspontja!


A víz 100 Celsiusfokon gõzzé válik! És itt válik érdekessé a dolog, ugyanis az autóinkban a víz néha 100 Celsius fok fölött van 

(fõleg nyáron) és

mégsem forr fel
Ez mitõl lehetséges?

A magyarázat egyszerû:
az anyagok forrás és szilárdulás pontja légköri vagy egyéb külsõ nyomásra megváltozik, azaz eltolódik.

Nyomás alatt a víz forráspontja is megemelkedik. Nyomásesés esetén, pl vákuumban a viz pedig már szobahõmérsékleten is fel tud forrni!


Ezért lehet például kuktában fõzni kevesebb energia ráfordítással, mert az edény belsõ terében a nyomás jelentõsen emelkedik, a víz pedig így nem válik gõzzé, viszont az anyag (étel magasabb hõmérsékleten hamarább megfõ)! 

Kevesebb energia szükséges a fõzés befejezéséhez.

A hõszivattyú alapja az a hûtõgáz vagy hûtõfolyadék, mely segítségével kitermelhetjük az energiát alacsony hõmérsékletû energiaforrásból, mint például a talaj vagy kút vize, a külsõ levegõ, szennyvíz hulladék hõje, stb..
Ez azért lehetséges, mert olvadás utáni forráspontjuk jóval alacsonyabb a környezetünk állandó hõmérsékleténél!

Egyszerûen fogalmazva: A téli hidegben is gáz állapotban vannak! 

Így ezek az anyagok összenyomhatóak, melyek munkavégzés közben hõt termelnek, illetve a környezetben lévõ hõcserélõbe visszakerülve újra gázzá tudnak alakulni, így hõt tudnak felvenni környezetüktõl.

 

Ha a folyadékot vagy gázt összenyomjuk, akkor atommagjaik közelebb kerülnek egymáshoz, mely hõ emelkedésével jár, a folyamat fordítva is igaz, ha távolabb kerülnek, akkor hõt vonnak el környezetüktõl. 

Ez a mûködéshez szükséges anyag tulajdonsága, ettõl fog energiát szállítani részünkre a természet.

Egy hõszivattyú a gépészeti eszközével így nyer lakóházunk fûtéséhez energiát.


Azzal hogy összepréseljük a hûtõgázt, felforrósodik. 

Ha ezt a hõt elvesszük , azaz elvonjuk az épületben akkor a gáz halmazállapota is megváltozik.

Azért válik folyadékká, mert a nagyobb nyomáson megnövekedik a forráspontja, ráadásul elvesszük a termelt hõt, esetünkben a fûtõtesteken keresztül, így hidegebbé válik, ezért a hûtés miatt és a nyomásemelkedés miatt Folyadékká válik a hûtõgáz. (Magasabb nyomáson, illetve alacsonyabb hõmérsékleten) Ezt a víznél kifejtettem.

A folyadék állapotú gáz, amikor áthalad egy gáznyomást beállító csapon,(capillar szabályozó szelep, vagy automatikus adagoló, ennek a szelepeknek kevesebb az áteresztõ képessége mint a kompresszorunk által összenyomott gáz mennyisége), jelentõsen veszít a nyomásából, így jelentõs hõt von el környezetétõl, hogy a cseppfolyós hûtõgáz újra gázzá váljon.

(Amikor egy szódásszifonba patront csavarunk a nagynyomású széndioxid beáramlik a szifonba, miközben a nyomását nagyon gyorsan elveszti. 

A hirtelen távolodó CO2 atommagvai távolodásának az eredménye miatt a CO patron szinte azonnal lefagy!

Másik példa: Disznóvágáskor perzseléskor a PB palackot is azért kell langyos vízzel locsolni, mert a nagy gázkiáramlás miatt nagy a hõelvonás, és a Propán-bután gázpalack lehûl, fagyos hõmérsékleten pedig leesik a gáz nyomása, kevés kiáramló gázzal pedig nem lehet perzselni)


Ezt a hõt tudja hõszivattyúnk a gáz mesterséges mozgatásával elvenni a külsõ levegõbõl vagy talajból. A mozgatáshoz pedig az energia egy része elegendõ!

Mivel a talaj mélyebb rétegei fagyponti hõmérséklet felett van és a geotermikus hõtermelés állandóan pótolja, ezért az korlátlan kitermelési lehetõséget biztosít a mai mértékrendünk szerint.

 

Ahhoz azonban hogy a gáz dolgozni tudjon kifogástalanul két dolog szükséges:

1. A mûködéshez szükséges hûtõközegnek a forráspont feleti hõmérséklet, tehát a hõ elvétele illetve hozzáadása mindkét oldalon
(fûtõ és hûtõ) Ettõl HÕ szivattyú!


2. És szükséges külsõ energia a gáz összepréseléshez.(szivattyú, kompresszor) ami általában elektromos energia, de bármilyen eszközzel megoldható lenne, amivel forgási energia kialakítható. (gázmotor, szélkerék, akár vízimalom,stb.)