
Ahhoz hogy megismerjük az alapjait egy
kicsit a fizikára, és a kémiára helyezném a hangsúlyt.
Nem kell megijedni,
mert úgy szeretném elmondani mondanivalómat, hogy szakmai, vagy bármely jellegû
tudás nem szükséges a megértéséhez.
A kiindulási pontom a
víz!
Víz borítja földünket 70%-ban.
Milyen
halmazállapotú a víz?
Erre mindenki rávágná, hogy folyadék,
noha alapértelmezésben ez a válasz nem helyes.
A víz halmazállapota, illetve minden
anyag állapota attól függ, hogy milyen az anyag, esetünkben a víz:
hõmérséklete, nyomása és viszonya a közvetlen érintkezõ szomszédos anyaggal:
tehát a víz halmazállapota változó!
A mértékegységeink is
különbözõ kiosztásban mérik, de mi maradunk a mindenki számára ismert Celsius
mértékegységnél, mely pontosan a vízre tervezett mértékegység.
0
Celsius
fok alatt a víz szilárd, azaz megfagyott. „ne felejtsük el a vas is szilárd, de
mégsem "megfagyott”
Ez abból adódik, hogy az emberek bizonyos dolgokat másik dologhoz viszonyítva
mérnek.
Ez az emberek esetében a víz hõmérséklete.
A vasra is azt mondjuk, hogy fagyott, ha pl. -15 fok van, noha a vas
olvadáspontja rendkívül magas hõmérsékleten van.
A
vasnak
esetünkben teljesen mindegy hogy -30 vagy +120 Celsius fokos a
hõmérséklete mindkét
esetben az anyag ugyanolyan szilárd, legfeljebb
égési sérülést okozna. Ez azért
van mert a vasnak jelentõsen többszáz celsius fokkal
magasabb az olvadáspontja!
A víz 100 Celsiusfokon
gõzzé válik! És itt válik
érdekessé a dolog, ugyanis az autóinkban a
víz
néha 100 Celsius
fok fölött van
(fõleg nyáron) és
„mégsem
forr fel
Ez mitõl lehetséges?
A magyarázat egyszerû:
az anyagok forrás és szilárdulás pontja
légköri vagy egyéb külsõ nyomásra
megváltozik, azaz eltolódik.
Nyomás
alatt a víz forráspontja is megemelkedik.
Nyomásesés esetén, pl vákuumban a viz pedig
már szobahõmérsékleten is fel tud forrni!
Ezért lehet például kuktában fõzni kevesebb energia ráfordítással, mert az
edény belsõ terében a nyomás jelentõsen emelkedik, a víz pedig így nem válik
gõzzé, viszont az anyag (étel magasabb hõmérsékleten hamarább megfõ)!
Kevesebb
energia szükséges a fõzés befejezéséhez.
A hõszivattyú alapja az a hûtõgáz vagy
hûtõfolyadék, mely segítségével
kitermelhetjük az energiát alacsony
hõmérsékletû energiaforrásból, mint
például
a talaj vagy kút vize, a külsõ levegõ, szennyvíz
hulladék hõje, stb..
Ez azért lehetséges, mert olvadás utáni forráspontjuk jóval alacsonyabb a
környezetünk állandó hõmérsékleténél!
Egyszerûen
fogalmazva: A téli hidegben is gáz állapotban
vannak!
Így ezek az anyagok
összenyomhatóak, melyek munkavégzés
közben hõt termelnek, illetve a
környezetben lévõ hõcserélõbe visszakerülve
újra gázzá tudnak alakulni, így hõt
tudnak felvenni környezetüktõl.
Ha a folyadékot vagy
gázt összenyomjuk, akkor atommagjaik közelebb kerülnek egymáshoz, mely hõ
emelkedésével jár, a folyamat fordítva is igaz, ha távolabb kerülnek, akkor hõt
vonnak el környezetüktõl.
Ez a mûködéshez szükséges anyag tulajdonsága, ettõl
fog energiát szállítani részünkre a természet.
Egy hõszivattyú a gépészeti eszközével
így nyer lakóházunk fûtéséhez
energiát.
Azzal hogy összepréseljük a hûtõgázt, felforrósodik.
Ha ezt a hõt elvesszük ,
azaz elvonjuk az épületben akkor a gáz halmazállapota is megváltozik.
Azért
válik
folyadékká, mert a nagyobb nyomáson
megnövekedik a forráspontja, ráadásul
elvesszük a termelt hõt, esetünkben a fûtõtesteken
keresztül, így hidegebbé
válik, ezért a hûtés miatt és a nyomásemelkedés miatt
Folyadékká válik a hûtõgáz. (Magasabb
nyomáson,
illetve alacsonyabb hõmérsékleten) Ezt a
víznél kifejtettem.
A folyadék állapotú gáz, amikor
áthalad egy gáznyomást
beállító
csapon,(capillar szabályozó szelep, vagy automatikus adagoló, ennek a szelepeknek
kevesebb az áteresztõ
képessége mint a kompresszorunk által
összenyomott gáz mennyisége), jelentõsen
veszít a nyomásából, így jelentõs
hõt von el környezetétõl, hogy a cseppfolyós
hûtõgáz újra gázzá váljon.
(Amikor
egy szódásszifonba patront csavarunk a nagynyomású széndioxid beáramlik a
szifonba, miközben a nyomását nagyon gyorsan elveszti.
A hirtelen távolodó CO2
atommagvai távolodásának az eredménye miatt a CO patron szinte azonnal lefagy!
Másik példa: Disznóvágáskor
perzseléskor a PB palackot is azért kell langyos
vízzel
locsolni, mert a nagy gázkiáramlás miatt nagy a
hõelvonás, és a Propán-bután
gázpalack
lehûl, fagyos hõmérsékleten pedig leesik a gáz
nyomása, kevés kiáramló gázzal
pedig nem lehet perzselni)
Ezt a hõt tudja hõszivattyúnk a gáz mesterséges mozgatásával elvenni a külsõ
levegõbõl vagy talajból. A mozgatáshoz pedig az energia egy része elegendõ!
Mivel a talaj mélyebb rétegei fagyponti hõmérséklet
felett van és a geotermikus hõtermelés állandóan pótolja, ezért az korlátlan
kitermelési lehetõséget biztosít a mai mértékrendünk szerint.
Ahhoz azonban hogy a gáz
dolgozni tudjon kifogástalanul két dolog szükséges:
1. A mûködéshez szükséges
hûtõközegnek a forráspont feleti hõmérséklet, tehát a hõ elvétele illetve
hozzáadása mindkét
oldalon
(fûtõ és hûtõ) Ettõl HÕ szivattyú!
2. És szükséges külsõ energia a gáz
összepréseléshez.(szivattyú, kompresszor)
ami általában elektromos energia, de bármilyen
eszközzel megoldható lenne,
amivel forgási energia kialakítható.
(gázmotor, szélkerék, akár
vízimalom,stb.)
|