|
 A A fenti ábrán látható lehetséges megvalósítások:
A
fenti módszerekkel lehetséges a hőszivattyúk
téli hideg
időben történő működésének nyílt
rendszerű hőforrásának a biztosítása.
Ez a módszer, jelentősen jobb
hatásfokkal bír egy téli hideg időben, mivel a felhasználásra kerülő víz
hőmérséklete stabil és ideális a működéshez.
Ennek a módszernek a
megvalósításához néhány
tízezer forintos költségből, egy
házi vízellátó
felszerelésével alkalmassá tehetjük a
meglévő vagy készített kutunkat
a hőszivattyú működtetéséhez.
Előnyei:
Minimális járulékos költséggel alkalmazható olyan helyen
ahol nem elegendő a levegős hőszivattyú, illetve nem használható az alacsony
téli hőmérséklet miatt!
Stabil egész éves téli időszakban folyamatosan használható stabil COP
hatásfokkal az egyenletes hőmérséklet miatt.
Hátrányai:
A példánkban szereplő családi ház
hőszivattyújának a vízigénye percenként a következő képpen számolható ki:
tervezett hőigény :
12 kwatt elektromos teljesítmény
12 X 3600/60 = 12 X60
Ez 720 kjoule / perc energiamennyiségnek felel meg!
1 liter víz 1 fokos hűtéséhez 4,2 kjoule energia szükséges!
a kút 12 celsius fokos, (285 kelvin fok) érkezik
A hőcserélőből 2 celsius viznek kell távoznia!
ez 2 celsius fok(275 kelvin fok)
mindösszesen 10 kelvin fok a különbség azaz:
720kjoule szükséges hőenergia / 4,2kjoule (víz fajhője) =
171 liter 1 fokos folyadék = 17,1 liter 10 fokos folyadék!
Ez a mennyiség azért szükséges, hogy a hőszivattyú véletlenül sem tudjon a
hőcserélőben elfagyni.
jól látható, hogy a kitermelendő kút függvénye a víz sajátos hőfoka!
Egyértelmű, hogy ha a kút hidegebb, egyre tőbb mennyiségben kell a vizet kitermelni!
nem
tévedés
egy teljes fűtési
szezon átlagos vízigénye 1200-3000
M3
Másik probléma a vízelvezetés!
Csatornába elvezetni nem szabad, mert a szennyvizet jelentősen felhígítaná.
Ha viszont visszajuttatjuk a talajba, akkor ott laza rétegű talajoknál, mint
pl. az Alföld vagy a Kisalföld területe (homokos, fosóhomokos altalaj)
eróziót
okoz, melyről a szakemberek igen hallgatnak!
Gondoljunk bele, abba hogy a példánk alatt egy átlagos 100 M2 -es családi ház
fűtéséhez 1880 m3
folyadékot kellett mozgatni kb. 6 hónapon keresztül.
Ez a mennyiség 885 benzinszállító nyerges kamion mennyiségének felel meg!
Egy ilyen kamion 22000 literes! Képzeljük csak el hogy ezt a mennyiséget
visszajuttatjuk mindig ugyanezen a ponton egy másik kútba.
Ott ahol laza a talaj gyakorlatilag idő kérdése a kimosódás és a környező
épületek megsüllyednek.
Mindezt
percenként 28 liter folyadék
kitermelésével és visszajuttatásával
érjül el egy éves fütési
szezonban!
Ezt
a tényt is figyelembe véve az üzemeltetési
költségek számításánál a
vizes
rendszerekből a nyílt vizes hőszivattyú
üzemeltetése mutatkozhat kedvezőtlennek.
A kútvizes rendszer kialakításához viszont nem elegendő egy meglévő kút, amely
vizet ad.
Elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy a kút szolgáltat e folyamatos üzemben
szükséges mennyiségű víztömegáramot, amely a gyakorlat szerint 1,5 - 3,0 m3 óránkénti vízhozam mennyiség
.
Továbbá szükséges egy vízelvezető rendszer kialakítása is, ahová a kinyert
vizet elvezetjük ez által elkerülve a nyerő kút áthűtését.
Mivel hogy Magyarország medencében fekszik, a nyelő kutak kialakítása nagy
részben nehézségeket okozhat. Azt se felejtsük el hogy a víz-vizes hőszivattyúk
nyílt rendszerben működnek, ezáltal nagyobb a rendszer meghibásodási lehetősége
is.
A
víz minőségétől függően
szükségessé válhat egyéb szűrők
beépítése is,
valamint
esetenként célszerű a kútvizet egy
kültéri hőcserélővel leválasztani,
ezek mind többlet beruházási
költségekkel járnak és ezen kívül
még senki, nem
garantálja, hogy a kút 10 év után esetleg
nem szárad ki, hacsak nem egy tó,
illetve folyó közelében fekszik a telek.
Nem véletlenül szükséges egy ilyen
rendszernél a vízjogi engedélyek
megkérése!
Egy
rosszul vagy engedély nélkül és
vízkezelési eljárás nélkül
üzemeltetett
ilyen rendszerű szivattyú az évek során komoly
károkat okozhat nemcsak a
saját hanem a szomszédos ingatlanokban is, mely
következménye a kártérítési
és bírságolási
perek lehetnek!
|
