|
A hõszivattyú így
nyeri ki az energiát!
A fenti ábrán szimbolikus
energiafolyamatából látható hogy a
hõszivattyú által hasznosult hõenergia
hányad részét teszi ki a kompresszor
hajtásába befektetett mechanikus munka.
Ezt a hányadost jóságfoknak hívjuk,
és a hõszivattyúk jellemzésére
használjuk.
Mértékegysége COP
tartománya 280 kelvin fok (7 celsius fok)
A maradék hasznosult energia a
környezetbõl kinyert
ingyenes hõ energia.
A
jóságfok nem százalékos
érték ezért nem nevezhetjük
hatásfoknak. Minden esetben nagyobb érték mint 1
és
a hõszivattyúk egymás közötti
értékeléséhez jól
használható.
A COP szorzó: az a
lényeges mértékegység, mely megmutatja, hogy 1 egység felhasznált energia által
hányszor több energiát lehet felhasználni egy ilyen berendezéssel.
Magyarországi gyakorlati
tapasztalatunk, hogy ideálisan biztosított (mindenben megfelelõen telepített
környezetben elhelyezett berendezés) hõszivattyú tényleges használati szorzója
3, 5 COP szorzó!
egyben azt is jelenti hogy
350%-os szinten képes energiát szolgáltatni a felhasznált energiához képest
A
hõszivattyúk jóságfoka elsõsorban a
mûszaki felépítésétõl, az alkalmazott
anyagoktól, a munkaközegtõl és a
gyártástechnológiától, azaz
magától a gyártótól függ.
Ezen
kívül a hõszivattyúk
jóságfokát
nagymértékben
befolyásolja kettõ fontos további tényezõ is.
Annál
nagyobb a jóságfok, minél kisebb az
áthidalandó hõmérséklet
különbség (Δt)
tehát a hasznos hõenergia
és a
környezeti hõenergia közti különbség:
Célszerû tehát minél melegebb környezeti
hõforrást (t1). és minél kisebb elõremenõ hõmérsékletet (te) igénylõ fûtési
rendszert választani.
Leggazdaságosabb a padló
és falfûtés vagy a fan-col ,
a radiátorokkal épített fûtési rendszerek magasabb
elõremenõ hõmérsékletet igényelnek, max. 55 – 60 °C, ezért üzemeltetésük
gazdaságtalan.
Ennél magasabb igényelt elõremenõ
hõmérsékletû rendszerhez hõszivattyút betervezni lehet ugyan, de nem érdemes,
mert 65 °C
nál nagyobb hõmérsékletekhez szokványos hõszivattyút nem gyártanak, azaz ebben
az esetben a hõszivattyú által felmelegített fûtõvizet valamilyen egyéb
energiaforrással tovább kellene a kívánt elõremenõ
hõmérsékletre melegíteni.
Pl. gáz, vagy gázmotor hulladék hõjével!
A
gyakorlat viszont az, hogy próbálunk menekülni a
gázszolgáltatástól, mert egyrészt
egyre drágább, valamint egy
gázberuházás
során feltehetõleg elköltjük az összes
pénzünket a beruházásra. Gyakorlatban
igen ritkán fordul elõ, hogy mindkét módszer
megvalósul egy adott építkezés
esetén.
|
